Ejnye ejnye Ketket!

Elképesztő! 11 fok volt reggel 7kor, és még a napocska is erőlködik néha a felhők mögül.
Na de a lényeg, hogy végre vettem a fáradtságot hogy feltegyek én is runkeeperes infókat. Már a hajamat akartam kitépni, mert nem találtam hol lehet átállítani km-re az adatokat, erre Tittike fél másodperc alatt megmondta hol van. LOL.

A km nem sok, de rávettem a zembert hogy jöjjön velem, és nagyon ügyes volt, mert megállás nélkül bírta egyben a 3 km-t, ami sztem szuper teljesítmény, saját bevallása szerint évek óta nem futott ennyit, sőt semennyit sem. Nagyon jól esett a futás, ha csak rajtam múlik  biztos mentem volna még egy kört, de egyedül nem akartam a vaksötétben, nem mintha bármi bajom lenne, de annyira én sem vagyok bátor nyuszi. A betonon futás valamivel gyorsabban megy, mert a leggyorsabb átlagsebességem amit mértem eddig 7,08 volt, ahhoz képest ez very very nice! Érezni nem éreztem tempóbéli különbséget, szóval lehet hogy a futópályámon a sok forduló miatt rosszabb az eredmény. Természetesen az utolsó 500 méteren eleredt az eső :P
Úgy belelkesedtem ezen a közös futáson, hogy ma is megyünk, úgy kezdjük hogy kifutunk Selyp-re a bicikli úton és haza (ez van a térképen), onnan pedig megyünk tovább a temetőig, és vissza, ez sztem kb olyan 4,5 km lesz, de majd megint elkérem tesó telóját és akkor lesz pontos adatom.
Akkor bevallom mit ettem tegnap, oké?:)

• Müzli (zab, mandula, aszaltszilva SK keverve) tej, kv
• 2 graham, szalámi, 1 sz sajt (szendvicsnek)
• 2 db friss ropogós pogácsa (made by mom)
• húsleves répával, 4ed krumplival, 2 kanál barna rizs bakonyival, 1 kanál rizs 1 kisebb darab malacsülttel 3 szem aszalt szilvával, kv

A dolog szépséghibája, hogy 11-kor ettem a szendvicset tapétázás közben. egyébként marha ügyesek vagyunk, 3an Tittivel és a zemberrel befejeztük a maradék másfél falat az alsó szinten, és korgó gyomorral mentünk haza fél 3kor. Vártuk a többieket hogy lehessen közös vasárnapi ebéd, de fél4kor  mikor még mindig nem voltak sehol, az éhség rémség határán feladtam, a többieket sem volt nehéz rábeszélni hogy együnk már mert éhen döglök. Így esett hogy olyan sok mindent magamba  lapátoltam. Hozzá vagyok szokva hogy 1 körül eszem, és nagyon hisztis tudok lenni ha ez nem jön össze. Ebéd után már nem ettem semmit, persze ez önmagában nem érdem, mert a kanyarban nem voltam éhes. Nem csinálunk ebből rendszert (egyrészt nincs meg a napi 5 étkezés, másrészt egyszerre ettem sokat, ha elosztottam volna 5x-örre ezt a mennyiséget azzal semmi baj nem lett volna szerintem), az a kis futás azért jót tett a lelkemnek, még ha lófasz kalóriát égettem el ahhoz képest amit megettem. Tegnap reggel ráálltam a mérlegre, és még mindig tartom a súlyomat, sőt erősen gondolkozott hogy kevesebbet mutasson, de aztán mégsem. Ma reggel nem voltam ennyire vakmerő, ilyen ebéd után:)
Még keresem a megfelelő egyensúlyt a nem teljesen diétás étkezés mibenléte és mennyisége között, úgy hogy tartani is tudjam a súlyomat, valahogy olyan szintre kéne eljutnom, hogy ne aggasszon, és teljesen bizonyos legyek a dolgomban. Ez úgy is ki fog derülni rövidesen, hogy mi az ami még belefér, és én még jól érzem magam.